A sikeres dekarbonizációhoz nélkülözhetetlen a Scope kategóriák ismerete

2024. május 22.

Az EU célja 2050-re a klímasemlegesség elérése. A fit for 55 javaslat az eredetileg az 1990-es referenciaértékhez képest 2030-ra tervezett 40%-os nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentést legalább 55%-os csökkentésre irányozza elő. Hogy egy vállalat sikeres lehessen a dekarbonizáció terén, nélkülözhetetlen az, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását hatékonyan mérje, nyomon kövesse. Ebben segít a GHG Protocol üvegházhatású gázok kibocsátásának csoportosítása. Az alábbi posztból kiderül, hogy a Scope 2 kibocsátás minimalizálható, ha egy vállalat megújuló energiával, akár zöldárammal fedezi villamos energia igényét.

A GHG Protocol lehet az iránytű a dekarbonizáció útján

Ha egy vállalat a dekarbonizáció útjára lép, akkor segítségére lehet a GHG Protocol (Greenhouse Gas Protocol), amely szabványosította az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jelentéstételi módszertant. Pár év múlva várhatóan már nem önként vállalásról beszélünk, hiszen az ESG jelentéstételi kötelezettség kiemelt téma, így ezt hamarosan a nagyvállalatok egy része élesben is megtapasztalja. Kiemelendő az is, hogy a jelentés a szabályozásnak való megfelelés mellett fontos képet ad a befektetőknek is, befolyásolhatja a vállalat értékét.

A GHG Protocol immár negyedévszázados múltra visszatekintő keretrendszer, amelyet a Világ Erőforrásainak Intézete (World Resources Institute, WRI) és az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD)  alkotott meg, és amelyet azóta is folyamatosan fejlesztenek, hogy lépést tartsanak a gyorsan változó szabályozási és éghajlati feltételekkel. A GHG Protocol három fő kategóriára (Scope 1, Scope 2 és Scope 3) osztotta az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Scope 1 kibocsátás – közvetlen kibocsátások

A Scope 1 a szervezet tulajdonában vagy közvetlen ellenőrzése alatt álló forrásokból származó kibocsátásokat foglalja magában. A kategória tovább bontható helyhez kötött égetés (pl. technológiai célú tüzelőanyag égetés), mobil égetés (pl. járműparkban az üzemanyag elégetéséből származó kibocsátások), valamint diffúz kibocsátás (pl. hűtő- és légkondicionáló berendezések, kazánok) szerint.

Scope 2 kibocsátás – közvetett kibocsátások

A Scope 2 azokat a kibocsátásokat takarja, amelyek egy szervezet által vásárolt és felhasznált energia előállítása során keletkeznek. Ezeket közvetve, a vállalat nevében, valahol máshol állították elő. Szektorfüggő, de általában az üvegházhatású gázok kibocsátásának legnagyobb forrását a vásárolt villamos energia és földgáz adja,  kisebb arányban jelentkezik ebben a kategóriában vásárolt gőz és hő. Éppen ezért egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy a vállalat honnan és milyen villamos energiát vásárol. A KER TOKI Powertől vásárolt zöldárammal a Scope 2 kibocsátást minimálisra is lehet csökkenteni.

Scope 3 kibocsátás – közvetett, nem a vállalat ellenőrzése alatt álló eszközökből származó kibocsátások

A Scope 3 azokat a kibocsátásokat mutatja meg, amelyeket nem közvetlenül a vállalat okoz, és nem a tulajdonában vagy az ellenőrzése alatt álló eszközökből származó tevékenységek révén keletkeznek, hanem azokból, amelyekért közvetve felelős a teljes értékláncon keresztül, így tehát részesei többek közt a vállalati beszállítók és a vállalat ügyfelei is. A karbonlábnyom jelentős részét ezek a kibocsátások teszik ki, ezért mérésük és a csökkentésükre vonatkozó gyakorlatok fontosak a fenntarthatósági stratégia kialakításában. Megkülönböztethetünk upstream, azaz a vállalatnak tulajdonítható kibocsátást, valamint downstream, azaz a vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak felhasználásából és ártalmatlanításából származó kibocsátást. Az előbbibe tartoznak pl. a működés során keletkező hulladékok. A downstream kibocsátás közé tartozik pl. az eladott termékek feldolgozása, felhasználása, de ide sorolhatóak a lízingelt eszközök, beruházások is. A Scope 3 hatókörébe tartozó kibocsátások közé kerül minden olyan forrás, amely nem tartozik a Scope 1 és Scope 2 kategóriákba.

Az EBRD tőkebefektetést hajt végre az Eldrive-ban

Az EBRD tőkebefektetést hajt végre az Eldrive-ban

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 15 millió eurós tőkebefektetést hajt végre az Eldrive, Bulgária, Románia és Litvánia vezető regionális töltőpont-üzemeltetője számára.

Galgagután és Szentmártonkátán található a csoport két hazai naperőműve

Galgagután és Szentmártonkátán található a csoport két hazai naperőműve

A Nógrád vármegyei Galgagután mintegy 50 megawattos, a Pest vármegyei Szentmártonkátán pedig egy 23 megawattos naperőműve található a KER TOKI Power AD anyavállalatának. Mindkettő zöldmezős beruházás keretében valósult meg a környezetvédelmi szabályok legkörültekintőbb betartásával.

Miért jó választás a zöldáram?

Miért jó választás a zöldáram?

Ha egy vállalatnak nincs lehetősége saját megújuló energiatermelő eszköz telepítésére, akkor a legjobb megoldás, ha olyan kereskedőt választ, aki közvetlenül a megújuló energia termelőktől szerzi be a tiszta villamos energiát.

Dokumentumok

Kapcsolatfelvétel

1 + 8 =